Az orosz-ukrán háborúról, a béke lehetőségeiről, a nem létező hazai stratégiai kultúráról, a magyar sereg szerepéről és egy máig hiányzó nehézdandárról is beszélgettünk Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredessel, a Magyar Honvédség egykori parancsnokával.
Részletesen válaszolt a HVG által küldött kérdéssorra a ragadós száj- és körömfájás vírusról a burgenlandi tartományi kormányzat. Válaszukból kiderül, lezárnak-e további határátkelőhelyeket, veszélyben van-e az osztrák talajvíz, és hogy ők miként reagálnának, ha kimutatnák egy állattartó telepen a száj- és körömfájást.
A magyar kormány alig várja, hogy csúcstalálkozókra és gigaüzletekre váltsa Donald Trump hűséges támogatását. Washington azonban önzőbb és elfoglaltabb, hogy Orbán Viktornak tegyen nagyobb szívességeket. Egy ajándéka azért van a magyar kormányfőnek: szabad kezet kap a demokrácia leépítésében.
Március 7. óta látja el Robert Palladino az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivői tisztségét. Vagyis nem teljes jogú nagykövet, hanem olyan diplomata, aki a nagykövet érkezéséig viszi a boltot, és képviseli az Egyesült Államokat Magyarországon. Kinevezése óta szinte minden fontosabb magyar kormánytaggal találkozott már, végiglátogatta a szövetséges országok nagyköveteit, de 31 napot kellett várni arra, hogy felszólaljon sajtónyilvános eseményen.
Knut Abraham CDU-s politikussal beszélgettünk a magyar–német és a magyar–orosz kapcsolatokról, az EU jövőjéről, a német fegyveripar magyarországi beruházásairól és személyeskedő kormányzati kampányokról.
Már a köztársasági elnök is úgy-ahogy elítélte azt az erőszakot, ami az utóbbi hetekben a Tisza Párt önkénteseit érte. Körbekérdeztünk, hogyan élik meg az aktivisták az első nagyobb kampányeseményüket. Mindeközben Magyar Péter pártelnök is kap fenyegetéseket, és bár vannak testőrök az eseményein, felmerül, hogy nem szorul-e állami személyvédelemre.
A Fidesz az utóbbi hetekben rámozdult a Mi Hazánk szavazóira. A kiélezett Tisza-Fidesz versenyben nagyon felértékelődött Toroczkai Lászlóék pártja, királycsinálók is lehetnek 2026-ban. Mi lesz a Mi Hazánk stratégiája a következő bő egy évben, vannak-e a párhuzamok a 2015-ös Jobbikkal, és mire játszhat a Fidesz? Erről beszélgettünk a párt elnökével és más, a témára rálátó megszólalókkal.
„Minél jobban fáj, annál jobban megy előre” – mondja stábtagja Magyar Péterről, akivel egy napot töltöttünk a Tisza Párt országjárásán. Az állomások között, kocsikban és kisbuszokban beszélgettünk a pártelnökkel és segítőivel, egyebek mellett arról, milyen vezető Magyar, mit gondolnak róla közvetlen munkatársai, és ő hogyan látja magát, milyen hibái vannak. Az országjárás mindenkire hatással van, többen elérzékenyültek, amikor a HVG-nek felidézték a legerősebb sztorikat. A Tisza olyan politikai mozgalom lett, amely megváltoztatta a benne lévők életét.
A konzervatív CDU nyerte a német választást, Friedrich Merz pártelnök húsvétig akar kormányt alakítani a szociáldemokratákkal közösen. Az ellenzékében két putyinista párt is lesz, és hajszálon múlott, hogy ne legyen három. Közben Merz az Amerikától való függetlenedésről beszél.
Egy nappal a német parlamenti választások előtt pár száz neonáci és sok ezer antifasiszta tüntetett Berlinben. Orbán nevét sokan ismerik, különösen, miután fogadta a német szélsőjobboldal jelöltjét Budapesten. Egy magyarral találkoztam, ő arról ordibált a vonaton, hogy takarodjanak haza a bevándorlók.
A Linke az egyetlen német parlamenti párt, amelyiknek érdemben változott a támogatottsága az elmúlt hónapokban. Pár hónapja sörrel kellett becsalogatni az embereket, most tömve volt a német szocialisták kampányzárója. Különösen a fiatalok körében népszerűek, amihez kellett egy jó beszéd és hogy tudják használni a TikTokot. A program az elmúlt napok után abszurd, de Németországban még van erre tér.
Az országban háború van, alkotmányosan és gyakorlatilag is kivitelezhetetlennek tűnik egy választás. De az orosz narratíva átvétele mindenképpen jó pont Putyinnál.
Az, hogy a háborút az ukránok „kezdték”, az orosz háborús narratíva szó szerinti átvétele. Ilyesmit még a magyar kormányzat tagjai sem engedtek meg maguknak, legalábbis eddig.
Hekkerek blokkolták a Nemzeti Régészeti Intézet szervereit – tudta meg a HVG. Nem tudni pontosan, milyen szerverekhez férhettek hozzá, az intézetnél jelenleg az adatok visszaállítása zajlik. Az biztos, hogy a munkatársak nem tudnak dolgozni, állnak a régészeti feltárások, és így azok a beruházások is, amelyek megkezdéséhez előzetes feltárásokra van szükség.
Kiszivárgott egy 223 oldalas titkos dokumentum az osztrák koalíciós tárgyalásokról, amely tételesen megmutatja, hogyan akarja a szélsőjobboldali párt vezetője orbanizálni az országot. A lehetséges koalíciós partner, a jobbközép Néppárt még ellentart, szerda délelőtt 11-ig kaptak határidőt az ÖVP-től, a tárgyalás alapját adó dokumentum azonban akkor is érdekes, ha végül nem lesz koalíció. Oroszország, szankciók, béke, migráció, bosszú, média. Wilkommen im Orbánland!
Peking reméli, hogy Panama helyes döntést hoz a két ország együttműködéseivel kapcsolatban.
A CDU bevándorlásellenessége abban különbözik a Fideszétől, hogy nem akarja felerősíteni az emberekben meglévő legrosszabb rasszista, xenofób beidegződéseket. És ha tényleg megfordult a világ, és már a német CDU is migrációellenes, miért nem Friedrich Merz jön Budapestre Orbánhoz látogatóba, miért az AfD kancellárjelöltje?
Kirúgták az óvónőt, mert nem szavazott a Fidesszel – nagyjából ezzel a címmel ment körbe a magyar sajtóban az, ami Nyírcsászáriban történt január végén. De a politikai háború nem Demeter Zsuzsa kirúgásával kezdődött. Zsarolás, lejáratás, kavarás, hazugság és megalázás a Nyírségben.
A háborús veszélyre való felkészülést a legnagyobb titokban szervezi az Orbán-kormány, hiszen a propaganda szerint mindjárt beköszönt a béke. Ezzel azonban az ország ellenálló képességét veszélyezteti. Külföldi példák mutatják, hogy a polgárok felkészítése annyira fontos, mint az államé.
Egy óra sem telt el az első bombariadók óta, és a kormánypárti nyilvánosságban már elkezdték Magyar Péter felelősségét firtatni. Nem sokkal később beszállt a keretezésbe Magyar is, aztán Gulyás Gergely is elmondta a véleményét, amivel nemcsak Magyarral, de Orbán Balázzsal is szembement. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a bombariadó-sorozat őket igazolja, míg az ellenzéki nyilvánosságban többen a kormányt sejtetik a fenyegetések mögött. A valóságban nem tudunk semmi biztosat arról, ki küldte az e-maileket.