Nem várom, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállításának bajnoka lesz, de attól sem félek, hogy Orbán Viktor után újra diktatúrába rántja az országot – mondja Kis János filozófus, a rendszerváltó ellenzék vezető alakja. Szerinte most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Száguldó riporterünk tudósítása az MCC – az amerikai Filmművészeti Akadémia testvérszervezete, a Mathias Corvinus Collegium – Orbán-hegyi tanévzáró ünnepségéről. Szubjektív vélemény.
Az elmúlt napokban látványosan megszaporodtak a fideszes körökön belüli kibeszélések, egymásnak címzett beszólások. Ki, kinek, mit üzent?
Rendszerének kiépítése óta első ízben kénytelen Orbán Viktor szembesülni azzal, hogy kétharmados többsége ellenére nem tudja keresztülvinni az akaratát. Az ellehetetlenítési törvény megszavazásának őszre halasztása kínos vereség számára, pedig az elmúlt időszak folyamatai után kódolható volt a belső ellenállás is.
Közrendőr, kezdő újságíró, ápolónő, nyugdíjas katona, történész – már naponta kerülnek a hatalom célkeresztjébe olyan, a szakmájukat képviselő kisemberek, akiknek még védekezni sincs módjuk az őket listázó hatalom gátlástalan támadása ellen. Pedig a bűnük mindössze annyi, hogy a munkájukat végezték.
19 magyar nyelvű sajtótermékről – köztük a HVG-ről – próbálta bebizonyítani a Nézőpont Intézet múlt héten megjelent „kutatása”, hogy ukrán propagandát terjeszt. Sorra vettük a ránk vonatkozó állításokat, amelyek egy koncepciós per vádiratára emlékeztetnek.
Szárnyal a református egyház a botrány óta – egyre több a hittanos, a teológus. Ezt Balog Zoltán állítja, aki felüdülten tért vissza Kárpátaljáról, ahol 35 gyülekezetet látogatott meg, és – ellentétben Magyarországgal – csupa szeretet vette körül. A püspök interjúban beszélt élményeiről.
Akik azt gondolták-remélték, hogy Ferenc pápa működése csupán egy könnyen feledhető közjáték lesz a pápaság történetében, határozott cáfolatot kaptak. A XIV. Leó néven a pápai trónra lépett – vasárnap beiktatott – Robert Francis Prevost, ha nem is egy „klónozott Ferenc”, garancia a megkezdett út folytatására.
Halász János fideszes képviselő vette a nevére a Fidesz átláthatóságinak hazudott törvényjavaslatát, amelynek egyetlen célja az ellenfelek kiiktatása, a közéleti viták vérbe fojtása. De hogyan lett a civil – sőt, alternatív – szférából indult kultúrpolitikusból a pártja kíméletet nem ismerő komisszárja?
Bár munkatársunk kicsit előreszaladt, amikor a jelenleg még csak törvényjavaslat formájában létező átvilágítási törvény szellemében az alábbi feljelentését megfogalmazta, írását – amit konspiratív módon megszereztünk mint közérdekű információt – annak ellenére tesszük közzé, hogy annak tartalmától természetesen elhatárolódunk.
Kárpátaljai machinációk és a kémháború legfőbb kárvallottjai. Az új pápa úgy amerikai, hogy igazából mégsem az, még kevésbé trumpos. Gyurcsány távozik, de trükkök százai maradnak Orbánnál, most például alkotmánybíróként betonozta be eddigi főügyészét, Poltot. Nincs Matolcsy alapítvány nélkül. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Azok számára is láthatóvá vált, hogy Orbánnak csak a hatalom megtartása számít, akik eddig félrenéztek – mondja Majtényi László, jogtudós, korábbi ombudsman.
Ha a következő pápa megválasztásának fő kritériuma az lenne, hogy melyik bíboros neve ismertebb vatikáni körökben, illetve melyikük mennyire tudósa a kánonjognak, kevesen lennének esélyesebbek Erdő Péternél, de hazai működésének eredményei erősen árnyalják a képet.
A belpolitikai csatározásai mocsarába lehúzva emlékezett meg Ferenc pápáról szokásos pénteki közrádiós interjújában a kormányfő. Még a tények sem zavarták meg abban, hogy mondandójához hajlítsa a valóságot.
Ferenc pápa és Orbán Viktor: a katolikus tanítás szerint előbbi Szent Péter utóda, Krisztus földi helytartója, ám utóbbitól sem áll távol politikai hatalma isteni elrendelésének hangsúlyozása. Míg a pápa arra buzdít, hogy a hívők személyes példájukkal tegyék hitelessé a jézusi tanítást, a kormányfő a hagyományokra épülő, kulturális kereszténység „hadállásait” félti. Az alábbi cikk 2021. szeptember 12-én jelent meg a hvg360-on, a most elhunyt Ferenc pápa akkori magyarországi látogatására, pályafutásának magyar szempontból kiemelt eseményére emlékezve közöljük újra.
Húsvéthétfőn elhunyt a katolikus egyházfő. Ferenc a maga egyszerűségével, közvetlenségével bármilyen helyzetben képes volt megragadni az emberek figyelmét, pápaságára mégis rányomta a bélyegét az a tény, hogy működése egyházának súlyos traumájából, XVI. Benedek lemondásából ered.
Sorra dőltek meg az elmúlt években a biciklis rekordok Magyarországon: egyre többen és egyre többet kerekeznek, legyen szó munkába járásról vagy szabadidős programról. Az elektromos bringák terjedésével már az életkor sem (akkora) akadály, ami a kerékpárhasználók korösszetételén is meglátszik. Budapesten egyszerre van „autósüldözés” és elégtelen infrastruktúra, közben az a cél, hogy a következő öt évben robbanásszerűen növekedjen a biciklivel járók aránya.
Egyetlen félremagyarázható megszólalás is elég volt a Fidesznek ahhoz, hogy felpörgesse ugrásra kész karaktergyilkos gépezetét. Kollár Kinga mondatainak utóélete rávilágít az ellenzéki politizálás fokozott veszélyeire, de arra is, hogy a tiszások számára a fő kihívás nem az effajta támadások kivédése. Közben a HVG már nem egy olyan állami intézményről, intézményvezetőről tud, aki B tervvel készül a hatalomváltásra.
A gyülekezési jog korlátozása miatt szervezett tiltakozásokkal sikerült nyilvánossághoz jutniuk a Tisza hatalmasra nőtt árnyékában már alig-alig látszó kisebb pártoknak – és ez most még jól is jön az ellenzék megosztásában érdekelt Fidesznek.
Magyarországon járt a Vatikán külügyminisztere, Paul Richard Gallagher, aki a magyar püspöki konferencia lapjában, a Magyar Kurírban egyebek mellett a pápai állam orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjáról is beszélt.