Praktikus kamra- és vécétanácsok Skandináviából, ahol az egész lakosságot igyekeznek felkészíteni, mit tehetnek önmagukért az emberek, ha nincs villany vagy víz, és nem lehet bevásárolni.
A medúzák egy bizonyos típusa képes arra, hogy ha megsérül, akkor összeolvad egy egészséges társával. Az eredmény alapján az állatoknak még az idegrendszerük is képes összekapcsolódni.
Mielőtt legközelebb repülőre száll, olvassa el ezeket a tanácsokat.
40 napig barangolt az amazonasi dzsungelben négy testvér – a legidősebb 13, a legfiatalabb éppen egy éves –, miután lezuhant a kisrepülőgép, amivel az őserdő mélyén fekvő kis falujukból egy közeli városba igyekeztek. A balesetben elvesztették az édesanyjukat, két hét volt, mire a kolumbiai hadsereg különleges egységei egyáltalán megtalálták a gép roncsait. Ők és helyi őslakos törzsek tagjai együtt kutattak a gyerekek után, akik szintén őslakos közösségből származnak, így a legidősebb tudta, mely növények ehetők a dzsungelben, és melyek nem. Csodával határos túlélésük részletei egyelőre nem világosak, de mi az, amit tudunk?
Nemcsak a repülőgép-szerencsétlenséget élték túl, hanem negyven napot is a dzsungelben, a csodával határos történetükről egyre több részlet derül ki, mióta megtalálták őket.
Újszülöttek az inkubátorban, túlélők a szupermarketben – a korábbi esetek listája mellé szakértői véleményt is idézünk.
Bármilyen súlyos katasztrófa is történik, kis számban gyakorlatilag biztos, hogy túlélnék azt az emberek – a nagy kérdés az, hogy hol lennének a legjobbak az esélyek a civilizáció újraépítésére. Kutatók most több szempont mentén állapították meg, hogy melyek a legjobb helyek erre.
Betonépületekben inkább maradnak üregek, a kövéreknek van egy kis előnyük, a gyerekek kis helyen elférnek. A megmenekülés esélyei a zsinórmértéknek számító első három napban még viszonylag jók, de a korábbi katasztrófák tanúsága szerint a soknapos, netán egy hétnél hosszabb túlélés nagyon ritka.
Számítógépes szimuláció segítségével modellezték a szakemberek, hogy egy ház melyik részében lenne a legnagyobb esély a túlélésre egy atomrobbanás esetén, és mi az a hely, ahol nem érdemes menedéket keresni.
Csontokon talált vágásnyomok fedték fel, hogy a medvék bőre segíthetett az embereknek túlélni a téli hideget már sok százezer évvel ezelőtt is.
A kormány a végsőkig szorongatja a tanárokat, az önkormányzatokat, a szegényeket, propagandája mégis sokakat eredményesen hergel az Európai Unió és az Oroszországot érintő szankciók ellen, miközben a tűz közelében lévők gőzerővel készülnek a vágyott EU-s pénzek felszívására. Az emberek többsége sötéten látja a jövőt, a bizonytalanság jó táptalaja a populista politika támogatásának, ám a borúlátás a változtatás melletti kiállásra is ösztönözhet.
Az ukrán elnökkel találkozott a világhírű túlélő showman, Bear Grylls. A műsorvezető egy epizódot forgatott Ukrajnában a túlélésről szóló sorozatába.
A két világháború között született szóló törvény arra kötelez 15 kávéforgalmazó céget, hogy képezzenek 15 300 tonnás állandó "vastartalékot" nyers kávébabból.
Biológiai okai is vannak az evolúciós előnynek.
Egy szakember szerint egy tapasztalt túrázó számára is komoly kihívást jelentett volna a túlélés ilyen körülmények között.
Különös vizsgálatnak vetettek alá kétéltűeket a magyar biológusok, hogy így bizonyosodjanak meg arról hogyan reagálnak a változó éghajlatra és a betegségekre. Az eredmények pozitívak, ám még további vizsgálatok szükségesek.
Hárman indultak útnak az autójukkal Ausztrália közepén és egy folyómederben rekedtek. A nő két társa elindult gyalog, őket egyelőre még nem találták meg.
Pokoli két napja volt egy ausztrál túrázónak, miután lezuhant egy vízesésről.
Egy dunántúli egészségügyi vállalkozás vélhetően túléli életének első öt évét, míg egy pénzügyekkel foglalkozó budapesti cég szinte örülhet, ha az első év végén megmarad.
A tibeti magaslatokon is élt a Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember új bizonyítékok szerint. Ez az első alkalom, hogy a Gyenyosziva-barlangon kívül is találtak a fajhoz köthető fosszíliákat. Az ilyen szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességét korábban csak a Homo sapienshez kötötték.
