Az uniós tagállamok új vámokat vetnek ki az Oroszországból és Fehéroroszországból származó fennmaradó mezőgazdasági termékekre és bizonyos műtrágyákra, amelyekre még nem vonatkoztak külön vámok.
A cél az EU ezen importoktól való függőségének csökkentése, valamint az orosz exportbevételek csökkentése, ezáltal korlátozva az Ukrajna elleni agressziós háború finanszírozásának lehetőségét
– áll az indokolásban. A jogszabály 6,5 százalékos vámot ír elő az Oroszországból és Belaruszból importált műtrágyákra, valamint tonnánként 40–45 euró vámot a 2025–2026-os időszakra. Ezek a vámok 2028-ra tonnánként 430 euróra emelkednek.
A lengyel elnökség mottója: „Biztonság, Európa!”, és ezek az intézkedések növelik gazdasági biztonságunkat azáltal, hogy csökkentik az Oroszországtól való függőséget. Tovább csökkentjük Oroszország exportbevételeit, és ezáltal a brutális háború finanszírozásának képességét is. Ez az egyesült Európa a legjobb formájában
– mondta a rendelet elfogadását követően a soros lengyel elnökség nevében Michał Baranowski, a Lengyel Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium kereskedelemért felelős államtitkára.
A jogszabály hatálybalépését követően az EU-vámok az Oroszországból származó összes mezőgazdasági termékre vonatkoznak majd, mivel más mezőgazdasági termékekre már más vámok vonatkoznak. Az új vámok azokra az árukra vonatkoznak majd, amelyek 2023-ban az Oroszországból származó összes mezőgazdasági import mintegy 15%-át tették ki. Az Európai Bizottság adatai szerint 2023-ban az érintett műtrágyák Oroszországból származó importja az Unió teljes importjának több mint 25%-át tette ki ebben az ágazatban, ami körülbelül 3,6 millió tonnát tett ki, 1,28 milliárd euró értékben.
A szavazás során csak Magyarország voksolt nemmel, míg Bulgária és Belgium tartózkodott. Ez nem volt befolyással az ügy kimenetelére, mivel vám- és adóügyekben az egyébként legtöbb esetben alkalmazott minősített többségi szavazással döntenek.
Az Európai Parlament három héttel ezelőtt már hozzájárulását adta ehhez a jogszabályhoz.
Ott a 21 magyar képviselő közül csak ketten szavaztak igennel. A Fidesz tartózkodott, a Tisza Párt képviselői nem szavaztak ennél a témánál, a Demokratikus Koalíció képviselői támogatták, a Mi Hazánk politikusa pedig ellenezte a javaslatot.
A rendelet 2025. július 1-jén lép hatályba.